A középkorban erre a kreativitásra bizony nagy szükség volt Európa északibb régióiban, ahol már nem érett be a szőlő és a sörön kívül valamit szerettek volna inni a derék szerzetesek. Míg a francia és olasz kolostorokban a kellemes klímán kiváló borokat készítettek a vad skót vidéken kénytelenek voltak zavaros söröket inni, amit árpából készítettek. A sör ráadásul a zord klímában, ahol nyáron is hideg van, bizonyosan nem melegítette fel a testet és lelket. Valami lélekemelőbbre volt szükség és a emberi kreativitás meg is találta ezt a valamit. Amit ma Whiskynek, Whiskey-nek Bourbonnak neveznek. A skótok szerint már a 11. században lepárolták az árpából készült söröket, amit mi másnak neveztek volna, mint az „Élet vizének”. Hogy milyen jelentősége volt a felfedezésnek mutatja, hogy gyógyszernek tekintették, amit külsőleg és belsőleg is használtak, mert fertőtlenítő hatásával már korán tisztában voltak. Egészen a 15. századig kizárólag gyógyszertárakban és a gyógyítással kapcsolatos helyeken lehetett kapni. amibe természetesen a kolostorok beletartoztak. Ez jól mutatja, hogy a szerzetesek nem voltak teljesen ütődöttek. A Whisky készítése ugyan alapjaiban ugyan mindenhol nagyon hasonló, de mégis vannak jelentős különbségek. Mindenhol valamilyen gabonából készítik kétféleképpen, vagy malátából, ami nem más, mint a kicsíráztatott gabona összezúzva. A másik módszer a gabona Whiskey, amikor maximum az alapanyag 10-20 százaléka maláta a többi része nem csíráztattatott gabona.
Az első módszert leginkább Skóciában használják, de az igazi különlegességet a tőzeg adja. Ez is az emberi invenció egy fantasztikus bizonyítéka. Skóciában nem sok minden van a gabonán, tőzegen és nagyon tiszta vízen kívül. Ezt a három dolgot használják a Whiskyhez. A tőzeggel szárítják meg a malátát, ettől kapja a skót whisky a különleges füstös jellegét. A tiszta vizekkel pedig beállítják a végleges alkoholfokot.
Az írek főleg gabonából készítik a Whiskey-t, de a technológia alapjaiban megegyezik. Mindkét országban nagyon fontos a hordós érlelés, amitől az amúgy színtelen ital megkapja aranyló színét. A sokat emlegetett single malt whisky-t pedig azért nevezik így a blended malt-tal szemben, mert kizárólag egyetlen lepárlóban készült italt tartalmaz. Ez Skóciára jellemző sokkal inkább, ahol sok kis lepárlót találunk. Az írek inkább blended italokat készítenek.
A harmadik nagy Whisky fajta az amerikai Bourbon, amit természetesen a skót és ír vallásos bevándorlók mértéktartásának köszönhetünk, akik elvitték a Whisky titkát magukkal Amerikába. Komoly kihívásokkal néztek szembe, mert sem rendes árpa, sem tőzeg nem volt azokon a vidékeken, ahol a készítéssel próbálkoztak. Kukoricát viszont bőven termeltek, amiben ma is az USA a világelső. A bourbon-t ma már kötelező 51% kukoricából készíteni. A név egyébként a francia királyi család nevéből jön. Azok a déli államok, ahol a bourbon nagyrészt készül, francia befolyás alatt állt a függetlenségi háború alatt. Erről kapta a bourbon a nevét.
Ízlések és pofonok különbözőek, de a whisky minden formájában élvezetes és szívet-lelket melengető ital. Pont olyan, amilyennek a szerzetesek szerették volna.
Kupa-Kovács
