Weboldalunk is használ Cookie-t a minőségi kiszolgálás érdekében! 
Jóváhagyom a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

 

A pálinka főzés mérnöki művészete – Márton és Lányai Pálinkák

A pálinka főzés mérnöki művészete – Márton és Lányai Pálinkák

Márton János villamosmérnök, de ez nem akadályozta meg abban, hogy egész életében pálinkafőzéssel kísérletezzen. 1991-ben kezdett hivatalosan pálinkával foglalkozni, de a korábbi évtizedekben már szerzett némi otthoni szakértelmet. Ugyan autodidakta, de aki megkóstolja mesterműveit egy élet kísérleteinek tapasztalatát és művészi szintre fejlesztett szakértelmét érzi pálinkáiban.

2019-ben alapították a Pálinka Életműdíjat és elsőként Márton Jánosnak a Márton és Lányai pálinkafőzde tulajdonosának és alapítójának adták. Talán furcsa, hogy egy villamosmérnöknek adták ezt a díjat, de Márton János pálinkához való viszonya tulajdonképpen az elmúlt 50 év  legérdekesebb és sok tekintetben tipikus története, amely úgy kezdődött, hogy a szocializmusban kénytelen volt illegálisan pálinkát főzni. Kénytelen volt, mert a felesége nagyon szeretett volna valami finomabb pálinkát a családi eseményeken, mint a kommersz italok, amiket lehetett akkoriban kapni. Az első pálinkafőzőjét még nagy titokban vásárolta, mert akkoriban az otthoni főzés tiltott volt. Mindent kísérletezve tanult, ahogy egy mérnökhöz illik, hogy aztán a rendszerváltás után az elsők között kezdjen el dolgozni a magyar pálinkafőzés megújításán. Ma, amikor a pálinka reneszánszát éli, nem is emlékszünk már azokra az időkre, amikor kommersz italokon vagy kerítésszaggatókon kívül szinte egyáltalán nem létezett minőségi pálinka. Csak néhány elhivatott ember próbálkozott és tanulta a szakma rejtelmeit, hogy ma ilyen minőségű pálinkát tudjunk fogyasztani. Azt, hogy ma már a minőségi pálinka fogyasztás és termelés is sokszorosa az akkori időknek, nekik köszönhetjük. Közöttük is legfőképpen Márton Jánosnak.

Márton János szerint két nagyon fontos dolog kell a jó pálinkához és mivel 50 év tapasztalata van mögötte, hihetünk neki. A tökéletes gyümölcs és az emberi szakértelem.

A gyümölcs szerencsére Magyarországon rendelkezésre áll, habár a klímaváltozás miatt egyre kisebb mennyiségben és ritkábban. Kajszi például már csak minden második évben és a málnával is komoly gondok vannak. Amikor van, akkor azonban igazán zamatos és kiváló. Kajszi pálinkája esetén például 5 kg gyümölcs kell egy üveg 40 fokos pálinkához.

Az emberi szakértelemhez pedig, idő, tapasztalat és jó érzékszervek kellenek. A jó pálinka nem állítható elő semmilyen gépi módszerrel, nincsenek műszerek, amik megmondanák milyen a jó íz. Ehhez ember kell. Olyan ember, aki megszagolja, megkóstolja az italt és tudja, hogy az mikor jó. A pálinka készítést soha nem fogják robotok végezni, ahhoz mindig főzőmester kell majd. Ezt a tudást pedig csak évtizedek alatt a gyakorlatban lehet megszerezni. Ehhez kellett ez az 50 év. Elmondása szerint csak a tökéletes málnapálinka készítéséhez közel egy évtizedre volt szüksége. Aki kóstolta, az abban biztosan egyetért vele, hogy tökéletes.

Kevesen tudják, de Márton János mérnökhöz híven egy nagyon érdekes kutatást végzett a magyar pálinka versenyek (Aranyesőben a Márton és Lányai blogbejegyzés) minőségéről. Ahogy sokakat a szakmában őt is zavarta, hogy egy adott pálinkája az egyik versenyen kiváló minősítést kap, a másikon semmit. Ezért annak érdekében, hogy a versenyek pontozásának következetességét ellenőrizni tudja egy kutatást indított. Olyan mennyiségű mintát küldött versenyekre, amik elegendőek voltak statisztikai következtetések levonására. Az eredményekből egyértelműen kiderült, mely versenyeken következetes az értékelés és melyeken nem. Az eredményeket természetesen csak szakmai körökkel osztotta meg.

Márton János sokat tett azért, hogy az elmúlt 3 évtized alatt a magyar pálinka ilyen minőségi ugrást volt képes végrehajtani. Ezért, ha egy jó kupica pálinkát felhajtunk, igyunk a pálinkafőzés művészetére, ami nélkül ma nem botlanánk bele lépten nyomon egy jó pálinkába.