Sokan érezzük úgy, hogy a Mátrai borvidéket elhanyagolták a döntéshozók az elmúlt évtizedekben. Ide nem jöttek olyan fejlesztési források, nem érezhettük, hogy hisznek benne. Szerencsére az itt élő borászokat ez nem keserítette el, ők kitartóan hittek ebben, a többitől alapvetően eltérő magashegyi borvidékben. Az elmúlt évtized borai és az egyre több ambiciózus, a szakmához értő fiatal pedig bizonyította, hogy érdemes volt. Közülük is kiemelkedik Kiss Attila, akinek édesapja 1997-ben alapította a borászatot, gépészmérnökként, aki a mai napig vele dolgozik, a szőlőtermesztésben vesz részt.
Kiss Attila azonban már tudatosan erre a pályára készült és a Corvinuson végzett. Közismert, hogy az Olaszrizlingből írta diplomamunkáját és ez a „szerelem” tovább él saját borászatában.
A borászat ma már 15 hektáron tevékenykedik, saját telepítés, saját géppark, saját emberek. Egy precíz embernek ezek rendkívül fontos feltételek. Szeretné, ha a borkészítés minden részletét képes lenne ellenőrzése alatt tartani és ezt csak így tudja. „Akárhogy is nézzük, a bor élelmiszer, amit itt elkészítünk, az más emberek asztalára kerül és elfogyasztják, de a higiénia nem csak azért fontos. – mondja – E nélkül nem garantálható a borok minősége. Nem makulátlan tartályból nem jön ki makulátlan bor.” Márpedig ez nagyon fontos Kiss Attilának. Mindig meg akarja találni az arany középutat a művészet és a technológia között. „Nekem is vannak ötleteim, folyamatosan kísérletezem a borral. Erjesztéssel, érleléssel. Ezeket kisebb tételekkel végzem és ha jól sikerül és a fogyasztóknak is tetszik, akkor áthozom a termelésbe.”
Így született „szerelembora” az Olaszrizling. 8-10 különböző technológiai folyamatot próbált ki, míg végül megtalálta a legjobbat. Ennek lényege, hogy a tartályos erjesztés után a bor kb. egyharmad része fahordóban érlelődik. Kétharmad acéltartályban marad a finomseprűvel együtt, mert kísérletei szerint így szebben fejlődik. Kb. három-négy hónapig így érlelik, de közben felkeverik a finomseprűt. Végül kóstolással döntik el, hogy mikor kell összefejteni. Véleménye szerint a Mátra klímája és talaja tökéletes a fajtának, ahhoz, hogy magas minőség jöjjön létre. Már a szőlőben tesznek a minőségért. Egyszálvesszős termelési móddal dolgoznak, hogy ne tudjon „túlteremni” a szőlő.
A másik kedvenc bora a Flóra nevű házasítás, amivel a Mátra illatvilágát próbálja megjeleníteni. Olyan, bort készítenek, mint a virágokkal borított erdei rétek illata. A fogyasztók körében népszerű Irsainál, amit náluk Olivérnek neveznek, sokkal komplexebb bor. „Az irsai könnyen érthető, ahogy nevezem dizájner bor, nem elmélyülésre ösztönöz, és akár fröccsnek is jó.” – mondja.
Ezek szerint nem zavarja, ha fröccsnek isszák a borát – kérdezek vissza. „Miért zavarna, ennek olyannak kell lenni, hogy fröccsnek is jó legyen.”
-Az olaszrizlingnek is?
„Nem zavarna, de nem ajánlanám, az olaszrizling nem lesz jó fröccsnek, ott a szénsav ront az élményen, szerintem azzal nem érdemes próbálkozni.”
Kiss Attila nagyon hisz saját borvidékében. Környezetében látja a sok fiatal tehetséges borászt, akiknek nagyon pozitív a hozzáállásuk. A borvidéken vannak megfelelő méretű borászatok és mivel ez az egyetlen magashegyi területünk meg is van az az egyedisége, ami szükséges a sikerhez. A Mátra jövőjét a reduktív borokban látja és ez a siker nem fog rajta múlni.
Látogassatok el egyszer hozzá! https://www.kissattilabor.hu/
Sok sikert kívánunk hozzá!
Kupa-Kovács
