A két világháború között volt a magyar szőlőnemesítés legaktívabb időszaka. Sok érdekes kísérlet zajlott, amik közül néhány áldását a mai napig élvezzük. Az egyik legismertebb és legnépszerűbb ilyen, az Irsai Olivér fehérszőlőfajta, amelyet 1930-ban Magyarországon nemesített Kocsis Pál, a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér szőlőkből. Azon fehérborok közé tartozik, amelyek nagyon illatosak és nagyon sajátosak, akár vakkóstolón is felismerhetjük kis tapasztalattal is. Népszerűségét a könnyedség virágos, parfümös illatnak köszönheti. Soha nem ad testes bort, savai nem lesznek magasak, de mindig üde marad, olyan bor, amely a nyári esték legjobb barátja. Ugyan muskotály közvetlenül nincs az ősei között, de illatát muskotályosnak mondják, ami szerintem nem írja le helyesen, mert a muskotálytól jól megkülönböztethető. Sokkal könnyebb és kedvesebb az illatvilága. Ellentétben a muskotállyal, irsai olivért ritkán látunk a piacon csemegeszőlőként, annak ellenére, hogy valójában ennek is tökéletesen megfelel. Az ok prózai, sokkal kisebbek a szemei, ami nem teszi a fogyasztók számára olyan attraktívvá.
Be kell vallani, neve meglehetősen szokatlan, mert egy családnévnek hangzik. Valójában az is. Ugyan sok legenda kering ezzel kapcsolatban, hogy egy mesebeli figura volt Irsai, vagy egy borkereskedő, aki a korabeli marketing egy eszközeként fizetett volna, hogy róla nevezzék el, de ezek közül egyik sem igaz. Kocsis Pál barátjának Irsai M. Józsefnek 1930-ban fia született és tiszteletből az ő nevét adták a szőlőnek. A család története érdekes és szomorú. Irsai M. József szegedi mezőgazdász volt, akinek szőlőültetvényei is voltak és rendszeresen publikált a kor szakmai folyóirataiban. A háború alatt munkaszolgálatba kényszerült és 1951-ben minden vagyonukat elkobozták.
A szőlő azonban túlélte a viszontagságokat és a rendszerváltás után egyre népszerűbb lett. Ma közel 1000 hektáron termesztik és hungarikumnak minősül. Inkább az északibb hűvösebb területeken terem jobban, mert itt őrzi meg savait. Előnye, hogy nagyon korán érik, augusztusban, ezért szinte bármely területen biztonsággal termeszthető, sőt különösebb talaj igénye sincs, de azért elmondhatjuk, hogy meszes talajokon ad zamatosabb bort. Kétségtelenül nem ad komplikált bort, ami nem is bírja jól az érlelést, de fiatalon frissességével semmi nem vetekedhet. Sokan szeretik fröccsnek is, amiért nem tudjuk őket okolni, mert a párosítás adja magát.
A világban való elterjedésének egyik akadálya azon komoly hátrány lehet, hogy rövid életű tőkéi vannak. 15 év után már problémák jönnek elő, amelyek akár az újratelepítést is szükségessé tehetik. Ennek ellenére a környező országokban találunk ültetvényeket és a valamikori Szovjetunió területén is. Annak idején ugyanis a kommunista magyar állam tőkéket adományozott a szovjeteknek, amik legjobb tudomásunk szerint a mai napig teremnek.
Kupa-Kovács
