Kerti munkálatok elvégezve, jó ránézni az udvarra, leülünk a teraszra, bámuljuk a Balatont és kortyolgatjuk a nyár egyik legstílusosabb borát, mely nevezetesen az Irsai Olivér nevű szőlő illatos, gazdag ajándéka. Röviden ejtsünk szót a fajta történetéről. Kocsis Pál a ’30-as évek egyik legismertebb szőlőnemesítője alkotta meg a Csabagyöngyéből és a pozsonyi fehér fajták keresztezésével. Elnevezéséről ugyan számos legenda kering a köztudatban, ám az igazság valójában Szegedhez köthető. Bohn József, a borászattal és szőlővel is foglalkozó nagypapa neveztette el unokájáról, Irsai Olivérről a szőlőfajtát Kocsis Pállal, aki a fajta valódi atyja. (Itt találod Irsai Olivér kínálatunkat.)
Ez a bor jellemzően acéltartályban történő erjesztési eljárással készül, hogy megőrizze erőteljes gyümölcsösségét. Kifejezetten illatos, zamatos fehérborok közé sorolható és lendületessége miatt, igen kedvelt fajtává vált a fiatal borfogyasztók körében is. Üde jellege miatt, kifejezetten ízletes egy hűsítő fröccs elkészítését szolgáló alapborként.
Ha már Balaton és Irsai, akkor az én egyik favoritom Légli Géza – Kislaki Irsai Olivér & Zenit tétele. Amilyen iramban az apró páracseppek szaladnak le a palack oldalán, olyan lendülettel szeretne az ember belekortyolni a csodás nedűbe, akár egy pohár szódával kísérve is. Érdemes azonban megállni egy pillanatra és megcsodálni a pohárban lenyugvó italt. Mind a színe, mind az illata a nyarat hordozza magában eszenciaként. Szalmasárga árnyalat, citrusos frissesség, bodzavirág illat. Kóstolva száraz, élettel teli savérzet, könnyed test és gyümölcsös ízvilág jellemző a választott borunkra.
Az Irsaival karöltve azonban Légli Géza alkotásában megjelenik egy másik kiváló szőlőfajta, mely finom modorúan, nem tolakodva kíséri a fő bort az ízharmóniák Everestjének csúcsára. A képzavart kihasználva engedje meg a kedves olvasó, hogy néhány gondolat erejéig megismertessem vele a Zenit nevű szőlőfajtát. 1951-et írunk, amikor Király Ferenc nemesíti az Ezerjó és a Bouvier fajták keresztezésével. 1976 óta folyamatosan emelkedik nevéhez hűen a népszerűsége és napjainkban egyre inkább elégíti ki a borfogyasztók jelenlegi ízlését, mely inkább a zamatos, harmonikus savú boroknak kedvez.
E két szőlőfajta egységét Légli Géza remek érzékkel társította. Az ő borászata különösen közel áll hozzám. Szőlőskislakon, mely Balatonboglártól délre helyezkedik el a balatonboglári borvidék szívében található ez a családi alapokra épülő manufaktúra. Az általuk képviselt őszinte szakmai szeretet és elhivatottság érezhető boraik minden cseppjében. A tipikus somogyi dombok oldalán Boglártól Kötcséig található területen születnek meg a Balaton jótékony hatásával együtt ezek a kiváló tételek. A Kötcsei szőlőhegyek adottságai igen egyediek és innen származik az Irsai & Zenit boruk is.
A kedves olvasó bizonyára már megkívánt egy Krúdy fröccsöt (9 dl bor, 1 dl szóda) a hosszú olvasás közben, ám nem maradhat ki, hogy milyen ételekhez ajánlom ezt a bort. Kellemes kísérője lehet salátáknak, halakból készült fogásoknak és friss sajtoknak és azoknak is jó szívvel ajánlom, akik a növényi alapú táplálkozást részesítik előnyben, hiszen a Légli borok zöme teljesíti ennek a kategóriának a kritériumait. A józan paraszti ész persze azt diktálná, hogy minden bor vegán, hiszen szőlőből készült. Mire fel akkor ez a külön osztályozás? A válasz a bor derítésénél keresendő. A derítéshez használt anyag nagy általánosságban tojásfehérje vagy zselatin, melyek állati eredetűek, ám a vegán boroknál vagy bentonit, azaz agyagásvány vagy aktív szén lehet a derítőszer. Vegán a bor akkor is, ha szűretlen, mivel ilyen esetben a derítési eljárást nem hajtják végre.
Bízom benne, hogy kedvet kaptak az én egyik kedvencemhez és hasonló élményben lesz részük az Irsai & Zenit kóstolása közben.
Egészségünkre!
