Már korábban írtunk a Szeleshát 2017-es évjáratáról, ami nem csak elképesztően jó, de szinte mindent megnyert, amit lehetett. Bármelyik borversenyre nevezik, legyen az magyar vagy külföldi, ott tuti aranyat kap valamelyik boruk. Nagyon kíváncsiak voltunk a folytatásra. Vajon várhatunk hasonló évjáratokat? A Szeleshát alapvetően szőlészeti hátterű pincészet. Szekretár János a borvidék egyik legprecízebb, legalaposabb szőlésze volt, amikor elkezdte építeni a mára 60 hektáros egybefüggő birtokot. Ilyen háttérrel a hitvallásuk egyik alappillére, hogy a jó bort csak jó szőlőből lehet készíteni. Nem túl meglepő és mélységesen igaz, a világ nagy borait mind az a terület teszi naggyá, ahonnan származnak. 2017 legfőbb titka is a tökéletes szőlő volt, amiből Rosta Krisztina borász igyekezett kihozni a maximumot. Az egyetem befejezése után volt szerencséje Bordeaux-ban tanulni egy szüret erejéig és ott nagyon hasonló alapanyagokkal találkozott és látott néhány olyan technológiai titkot, aminek jó hasznát veszi a Szeleshátnál. A jó hír, hogy a különlegesen jó minőségű borok utánpótlása nem szűnik meg. Ahogy 2017 előtt inkább gyengébb, közepes évjáratok voltak, 2014 például annyira gyenge, hogy egyáltalán nem készítettek vörösbort, úgy 2017 után egymást követik a kiváló évjáratok. A 2021 bizonyos értelemben még az eddigieket is túlszárnyalja, habár a szőlész szempontjából vannak azért ellentmondások. „Az egyik szemem sír, a másik nevet.” – mondja Krajcsovszki László tulajdonos – „A szőlő szinte még soha nem volt ennyire szép. Vastag a héja a sok UV sugárzástól, zamatos marad, mert nem volt hosszan tartó forróság, szépek a savak, mert jó hűvösek a szeptemberi éjszakák.” – Mi lehet a gond ezek után? – kérdezem. Megtudjuk, hogy júliusban volt egy jégverés, ami elvitte a szőlő egy jó részét és a mennyiség bizony a tervezettnél jó 30%-al kevesebb. A jégverés utáni károkat ugyan kitartó munkával sikerült helyrehozni, de a mennyiség megsínylette. Ellenben a minőségnek nem ártott.
Rosta Krisztina borász épp ezért izgatott és tele van várakozással. Úgy tűnik egy olyan évjárattal dolgozhat, ami csak ritkán adatik meg a borásznak. Ugyan extrémnek indult, de úgy tűnik minden jó, ha jó a vége. A tavasz szeszélyes és hideg volt, a szőlők az elmúlt években szokásosnál egy hónappal voltak hátrányban. Júliusban jött a jégverés, de aztán hirtelen minden jóra fordult és a mennyiség csökkenésével a minőség növekedett.
Krisztina vérbeli borász, azt mondja tulajdonképpen november óta a szüretet várja. Véleménye szerint „Ez az év legklasszabb időszaka” Ilyenkor alkot, ilyenkor kézzel fogható a munkája. „Mikor már kis bogyók vannak akkor a szüretet tervezzük, hogy lesznek a tartályok, hogyan erjesztünk és így tovább.” Ezt tartja az év legizgalmasabb időszakának, ami ugyan sok munkával jár, de minden percét megéri. Idén egy kis felújítással készültek az érlelő térben, a várhatóan nagy évjáratra.
A Szeleshátnál ugyan egybefüggő 60 hektáron termelnek, de minden táblát külön erjesztenek és szüretelnek. Ez szabadságot és játékteret ad a borásznak, ráadásul a különböző táblák, dűlők értékei megmutatkozhatnak. Hogy Krisztina vérbeli borász, itt mutatkozik meg leginkább. „Vannak kiskedvenceim” – mondja és nem kutyusokra gondol, hanem dűlőkre. „A francból például három tábla van, külön értékeljük őket minden évben.” De ilyen például a Gubac-hegyen az 1,3 hektár merlot, amelyről az évek alatt kiderült, hogy dűlőszelektált tételnek való. Ebből 2018 lehet az első.
Érdekes rész még a Tekenővölgyi kékfrankos, amely épp fordítottja, mint Thummerer pincészet Tekenőhátja. Ez mindig egy kicsit hűvösebb és ezért tökéletesen alkalmas rosé alapnak. Idén ropogós friss savakra számíthatunk. Hogy mi lesz idén a legszebb kérdésre Krisztina nehezen tud válaszolni, annyi a különleges tétel, amit mégis kiemel, az a Cabernet Franc. „Gyönyörű a lomb, szépek a fürtök. A Merlot is jobb a megszokottnál, a kékfrankos meg mindig szép.” – teszi hozzá.
Sok sikert kívánunk és elbúcsúzunk. Az évjárat izgalma ránk is átragadt. Jó lenne már kóstolni azokat a borokat, de sajnos még jó néhány évet kell várnunk rájuk, de úgy tűnik érdemes lesz. Addig sem fogunk unatkozni, mert három nagy évjárat kerül a piacra a következő években.