Weboldalunk is használ Cookie-t a minőségi kiszolgálás érdekében! 
Jóváhagyom a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

 

Rosé Világnapja – Minden, amit érdemes a roséról tudni

Rosé Világnapja – Minden, amit érdemes a roséról tudni

A világban a rosé-ra általában hasonlóan néznek, mint nálunk. Egyszerűbb nyári ital, amely nem feltétlenül tartozik a borkészítés művészetének legfőbb területei közé. Az elvárás a tiszta gyümölcsös illat, jó savak, frissesség. Ezért is van az, hogy nálunk az egy éves rosé már öregnek számít. Nincs azonban ez mindenhol így. A világ rosé fővárosa egyértelműen Provence, ahol a rosét nem csak italnak, hanem életformának tartják. Szerte a világban hatalmas rajongó tábora van az itteni roséknak, amelyek ugyan a magyar technológiához hasonlóan készülnek, mégis hosszabb ideig eltarthatónak tekintik őket. A régió termelésének fele rosé és még kutatóintézettel is rendelkeznek, a különböző színárnyalatokat pedig saját névvel jelölik.

Azt gondolnánk, rosét csak úgy lehet készíteni, ahogy mi tesszük, de ez nem így van. Ezek az eltérő készítési módon szintén főként Franciaországhoz kőtődnek és érdemesnek tarjuk bemutatni őket.

Rosé készítési módszerek

Saignée

Franciául ez a szó azt jelenti „vérezni”. Ez a készítési mód valójában a vörösbor melléktermékének tekinti a rosét. A vörösbor testesebbé, sötétebbé tétele érdekében a leeresztik a lé elejét, amiből nagyon világos rosé lesz, a maradékot pedig héjon tartva vörösborrá érlelik. Ez egy pici csalás a vörösborkészítésnél, de nem törvénytelen. 

Vin Gris

A jelentése "szürke bor", de valójában természetesen halvány rózsaszínű bort takar. Franciaországban akkor hívnak így egy bort, ha a héjjal való találkozás majdnem nulla. Hozzá kell tenni, hogy sok erős színanyaggal rendelkező bor esetén Magyarországon szintén így készítik a bort. Tipikusan a Cabernet, Merlot vagy Kékfrankos fajtákból. Franciaországban ezeket a borokat vin gris-ként címkézik és kevés színanyaggal rendelkező szőlőkből készítik, mint a Cinsault, a Gamay és a Grenache gris.

Színtelenítés

Vannak régiók, ahol a vörösbort kémiai módszerekkel színtelenítik. Különböző abszorbenseket, például aktív szenet használnak a vörösbor színének csökkentésére. Tipikusan ilyen a Olaszországban Emilia-Romagna, ahol ilyen módszerrel még fehér pezsgőket is készítenek, főként Sangiovese fajtából. A módszerben használt szén nem a bányászott kőszén, hanem például fából előállított. Ez természetesen sok értékes zamat anyagot és savat vesz ki a borból, ezért rosszabb minőségű bor jön létre. Nem is beszélve arról, mennyire furcsán hangzik egy magyar fogyasztó számára. 

Vörös és fehérbor keverése

A világban sokan gondolják, hogy rosét kizárólag így állítanak elő, de mi magyarok ebben sokkal műveltebbek vagyunk. Franciaországban a legmagasabb minősítéssel rendelkező „Made In France” Rosé, vagy „contrôlée” borok esetében ez természtesen nem használható metódus.
Valójában ezt a módszert szinte kizárólag a rosé pezsgő előállításánál használják. A Rosé Champagne készítésekor a borászok a Pinot Noir vagy a Pinot Meunier-t használnak. Rosé borok előállításra azonban szinte sehol nem használják a keverést a világon, az elterjedt tévhit ellenére.

Rosé régiók

A világ legismertebb rosé készítő területei között nincs ott Magyarország, habár minősége miatt megérdemelné, sőt a rosé világbajnokságokon nagyon szépen szerepelnek boraink. Ahogy már említettük a leghíresebb Provence, itt jellemzően a Grenache, Cinsault, Syrah, Mourvèdre szőlőfajtákból készítenek rosét.

Ide sorolható a kicsit északabbra lévő Rhone völgye régió is, ahol a rosét Tavelnek nevezik és Grenache, Cinsault vagy Syrah szőlőből készítik. Ezt csak száraz rosékra és kizárólag a Rhone völgyében készültekre lehet alkalmazni. Az itteni borokat tovább hagyják a héjjal érintkezni, mint Provence-ben és ezért jellemzően sötétebb a színük.

A Bordeaux-i rosét természetesen Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Carménère, Petit Verdot, Merlot szőlőkből készítik. A szokások szerint a Cabernet Franc rosét korán reggel szüretelik, majd a kipréselt levet továbbra is hidegen, hűtve tárolják.

A spanyol Rioja egy, a többi régiótól eltérő, érlelt rosét készít, három kategóriában.

Joven, azaz a fiatal Rosé estén nem írnak elő érlelési szabályokat.

Crianza, ezt 12 hónapig kell érlelni, az idő felét hordóban.

Reserva, ezt két évig érlelik és legalább hat hónapot töltenek a hordóban.

Ezeken kívül természetesen a világ minden táján készítenek rosét, Olaszországon át az újvilág minden szegletéig és népszerűsége mindenhol növekszik.

A magyar rosé

Az igazság az, hogy mi magyarok jogosan vagyunk büszkék rosé borainkra. A mi készítési módunk a héjjal való nagyon rövid érintkezésre épül. A rosét legtöbben egyáltalán nem hagyják héjon, ettől lesz a színe olyan szép lazac színű, ahogy azt szakmailag nevezik. Ma a világos rosék jelentik a minőséget a fogyasztóknak. Érdekes módon a szín erőssége legtöbb esetben önmagában eldönti, hogy a fogyasztók elég könnyednek tartják-e a bort. Pedig ez nem feltétlenül van így, mert a szín nem befolyásolja a savakat, ami a magyar rosék egyik legfontosabb erőssége. Náluk még a legmelegebb években is jó savakkal szüreteljük a rosé alapanyagokat, ami sok más országról nem mondható el. Ahogy már mondtuk a magyar rosék nagyon szépen szerepelnek a világversenyeken, mert divatosak a friss kellemes savú borok. Régebben Szekszárdot tartottuk a legjobb rosé termőhelynek, de ma már minden más régió, még Badacsony is felzárkózott ehhez a Pátzay borásza révén. 

Kupa-Kovács 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: rosé rozé