Ki az a Márton, akiről a napot elnevezték?
Szent Márton a magyarok szívének különösen kedves szent. Mivel itt született a mai Magyarország területén. Sokáig ment a vita, hogy Szombathelyen vagy a mai Pannonhalma környéként. Ma már úgy tudjuk Szombathelyen, de Pannonhalmát egészen a 19. századig Mártonhegynek hívták. Szent Márton olyan fontos volt Magyarország számára, hogy István rendkívüli erőt és jelentőséget tulajdonított neki. Olyannyira, hogy zászlaira Szűz Mária, Szent György mellett, Szent Márton képét festette, amikor 997-ben Koppány ellen vonult és ezek után a magyar uralkodók Szent István királytól kezdve az ország patrónusának tekintették Mártont. Nem tudunk nem arra gondolni, hogy ebben a bornak is szerepe volt. Szent Márton ugyanis a legborosabb szentek egyike. Franciországban vált szentté és híressé. Nem csak istenért és az egyházért tett azonban sokat, hanem a borkultúráért. Hivatalosan ő volt az első ismert egyházi személy, aki borral és szőlővel foglalkozott. Tours püspöke lett és a környéken a mai napig őrzik nevét a borral kapcsolatos szólások. Az egyik arra utalhat, hogy István kedvenc szentje nem vetette meg a bort. A részegséget ugyanis Szent Márton betegségének hívták. A hordó csapját pedig a bor mártonjának nevezték martiner le vin-nek nevezték. Az ő nevéhez fűződik a Chenin Blanc szőlőfajta nemesítése is.
Mi az a Márton-nap?
Márton nap a mezőgazdasági munkák befejezéséhez köthető ünnep, az év egyik legjobb időszaka volt a vidéki emberek számára. Az az idő, amikor már kiforrt az újbor, elég kövérek lettek a libák, hogy levágják őket és már nem kellett a mezőre járni dolgozni, ezért minden megvolt hozzá, hogy nagy lakomát csapjanak az emberek. Ez a hagyomány egészen az ókorig nyúlik vissza, de azért addig ne menjünk el. Ahogy a népi rigmus mondta
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”.
Ehhez pedig dukált a jó bor. Ezeket csak a korai fajtákból lehetett biztonsággal elkészíteni, amelyek szüretje augusztus végén, szeptember elején volt. Villányban hagyományosan a Portugieser, Szekszárdon a kadarka vagy a zweigelt és a fehérboros vidékeken főként az Irsai Olivér alkalmas erre.
A Márton napi ételek, mint a libaleves, párolt káposztával készült libasült után Márton poharával koccintottak és nagyon bölcsen úgy tartották, hogy minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Talán a modern egészséges étkezési elvek ennek ellentmondanak, de azért érdemes a régiek tanácsát is meghallgatni és példájukat követni.
Újborok
A világ leghíresebb újbora a francia Beaujolais Nouveau, amit az azonos nevű borvidéken készítenek Gamay szőlőfajtából. A borvidék Burgundiától délre található. Minden évben november harmadik
csütörtökjén 0 óra 1 perckor kerül piacra egységesen az egész világon. A hagyomány a 19. századig nyúlik vissza és ma már több, mint 30 millió üveggel adnak el belőle a világon.
Nálunk a 90-es évek eleje óta a Márton napi újbor új életre kelt. Jó néhány pincészet készít újbort, talán a legismertebb a Vylyan Bogyólé, ami a Beaujolais név szellemes magyar változata. Ilyenkor sok étteremben van Márton napi menü és sokan tartanak Liba vacsorákat.
Rómaiak és a Márton-nap
A végén térjünk vissza újra kedvenc szentünkhöz Szent Mártonhoz. A legenda szerint, amikor püspökké szerették volna választani, a libák közé bújt a megtiszteltetés elől, de a libák gágogása elárulta hollétét. Innen ered a Márton napi lúd hagyománya. Ezt a napot a téli időjárás előrejelzésére is használták. A mondás szerint
"Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak".
Idén ezek szerint hideg lesz a karácsony, de az is lehet, hogy a globális felmelegedés már érvénytelenítette ezt a népi bölcsességet. Az időjárás változás viszont kedvez az újboroknak, mert előrehozza a szüretet, így idén jó néhány újbort találtok már kínálatunkban. Fogyasszátok egészséggel!
Kupa-Kovács
