Az első ilyen a somlói Csordás-Fodor borház, amely egy nagy múltú lassan és organikusan építkező családi borászat. Fodor Piroska és fia, Dr. Csordás Sándor nevét viseli. Ők Ajkáról származnak, a szőlőterületeket és az első pincét még Fodor Piroska szüleitől örökölték, így már 3 generáció óta foglalkozik borkészítéssel a család. Egyfajta családi hagyomány, jó értelemben vett kötelesség, az elődök értékeinek továbbvitele van mögötte. Nem borászok, de elkötelezettek a föld, a szőlő és Somló hagyománya iránt. Az anya nyugdíjas, a fiú orvos és Hévizen dolgozik traumatológusként.
Már 10 hektár szőlőjük van, ami egy közepes méretű borászattá teszi őket Somlón, ahol régen teljesen az apró birtokok voltak jellemzők, de az idősebb generáció kihalt és az újak nagyobb borászatokat építenek. A földek nagy részét a téeszesítéskor elvetett földek utáni kárpótlásból kapták vissza. Azóta építettek egy borházat feldolgozóval és kóstoló teremmel. Nem tartoznak a százmilliókkal zsonglőrködő borászatok közé. Csendesen, lassan építkeznek, ahogy a somlói borhoz illik.
A Somló-hegy bizonyos értelemben csoda. Egy szemet gyönyörködtető vulkáni kúp a semmi közepén. Festői látvány. Mindössze 550 hektár, a legásványosabb, minerálisabb bovidékünk, ahol igazi férfias borok születnek, magas savakkal, nagy érési potenciállal, egyedi arculattal.
Fő fajtája a Juhfark, aminek neve összeforrott Somlóval. Ugyan van egy két helyen az országban, például Baja környékén, ahol homokon termesztik, de a két bor nem összevethető, a somlói erős keserűmandulás jegyeiről ismerhető fel. A Juhfark furcsa fajta, az első évben nem is érdemes megkóstolni, mert nem mutatja végső arcát. Legalább egy évet hordóban kell érnie és egyet palackban, hogy mutasson valamit, de még 10 éves korában is inkább csak közelíti csúcsát. A 2009-es borok még nagyon szépek. Ebből a fajtából 2,5 hektárjuk van. 2 hektár olaszrizling, 1 hektár chardonnay, 1,5 kékszőlő, amiből rosét és vörösbort készítenek.
Somló is megérzi a klímaváltozást, valamikor a szüret Orsolya napkor kezdődött október második felében, ma már szeptember végén kell a Juhfarkat szüretelni, ami egyébként elég kényes fajta, rosszul tűri az őszi esőket és nagyon érzékeny a gombafertőzésre. A másik hagyományos somlói fajtát a furmintot mára már nagyon kevesen termesztik. Megjelent viszont a kékfrankos, ami régen nehezen elképzelhető volt. Kiderül, hogy a vulkánikus talaj nagyon különleges ásványos, máshol nem található kékfrankost eredményez. Mindenképpen érdemes megkóstolni.
Somló nagyon sokat változott az elmúlt 20 évben. A régi apró elhanyagolt pincék helyett szép újak épültek, jó néhány látványos épülettel. A Balaton közelsége jó kirándulóhellyé teszi, ahol sétával is több pince bejárható. A Csordás-Fodor Borház szép kóstolóhelységével várja a boraikra kíváncsi vendégeket.
Reméljük nemsokára véget ér a járvány és meglátogathatjuk őket.